Havas Henrik : Vesztő hely : [hogyan veszítsünk el egyetlen éjszaka alatt több milliót]


Milyen az, amikor heti 10%-os kamattal ketyeg az uzsorakölcsön, keresnek a behajtók, tudod, hogy a nyomodban vannak, ezért kopaszra borotváltad a fejed és bajuszt növesztettél, de jön egy váratlan telefon, hogy a szüleidet megtalálták? Amikor az autópályán leállítanak a rendőrök, és te tudod, hogy a kocsid tele van anyaggal? Amikor eladod a barátod autóját, mert már megint azt hiszed, hogy van esélyed valamennyit visszanyerni az elúszott sok-sok millióból? Milyen az, amikor jelentkezik nálad egy szponzor, hogy hajlandó akár három-négyszázezer eurós pókerjátszmákat is finanszírozni, ha kell, akár Las Vegasba is kiutaztat, nincs más dolgod, mint nyerni? És a nyereség 30%-át meg is tarthatod.

 

 

 

 

 

 A szintetikus dorgok világa : diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák


Ilyen szakkönyv - amely egyben a művelt olvasó számára is jól érthető információs anyag - a nagy világnyelveken is kevés van, pedig nagyon aktuális lenne.
A szintetikus drogok új nemzedéke ugyanis a kilencvenes években elöntötte az iparilag fejlett társadalmakat. Főleg az ecstasy terjedt el. Nagyon veszélyes szer, ha nem is okoz olyan közvetlenül és gyorsan hozzászokást, mint "őse", az amfetamin, a 60-as, 70-es évek nyugati ifjúságának kedvelt "gyorsítója". Az ecstasyt főleg jól beilleszkedett, normakövető fiatalok használják a szabadidő eltöltésével, szórakozással, techno-zenével kapcsolatosan.
Az ismeretes halálesetek a különféle partik során a fogyasztó extrém folyadékvesztésével, szívelégtelenséggel vagy a más szerekkel adott keresztreakciók következményei, de ez és a hasonló szerek gyaníthatóan egy sor, a személyiség alakulására hátrányos pszichés folyamatot is elindítanak. Ezek a folyamatok a baj nélküli szerhasználók között is hatnak, mint ahogyan káros az ecstasy körül létrejövő sajátos, új drogos szubkultúra is.

 

 

 

Varga Imre: Anyagba zárva : drogos sorstörténetek


Varga Imre sors-elemzéseiben olyan emberek mondják el történetüket, akik megjárták a szenvedélybetegség poklának legmélyebb bugyrait, de interjúalanyként már gyógyultként tekintenek vissza kálváriájukra. Alkatuk, jellemük, önszemléletük, társadalmi helyzetük markáns különbözősége a drogfüggés kialakulásának véletlenszerűségére figyelmeztet. Mint ahogy nem törvényszerű, hogy a genetikailag sérült, szociálisan súlyosan hátrányos helyzetű embertársaink a dílerek hálójába kerüljenek, a legkiválóbb intellektuális adottságok, kreatív készségek és egzisztenciális körülmények sem jelentenek biztosítékot a narkománia ellen. Mi taszítja végül is az embert az "anyag" csapdájába? Esete válogatja.

 

 

 

 

 

 

Miklós Zsolt: Győzelem a dohányzás felett : egy ember története


A győzelem a dohányzás felett – egy ember története – magával ragadó írásmű. Olvasójának sok izgalmas és tanulságos órát tartogat, tekintet nélkül arra, hogy az illető dohányos vagy sem. Ugyan az író mélyen tiszteli az orvostudományt, mégis úgy érezte, hogy itt az ideje többet mondani annál, mint „a dohányzás nagyon káros“. Úgy döntött, sikerének hiteles történetét és személyes naplóját megosztja olvasóival. Miklós Zsolt szelíd erőszakkal figyelmeztet: „Egy halálos függőségen kívül semmit sem veszíthetsz!”.

 

 

 

 

 

 

 

 

Jenny Bryan: Beszélgessünk az alkoholról


A fiatalkorúak társas összejövetelei, a disco-esték melegágyai lehetnek több szenvedélybetegségnek, melyek közül egyik az alkoholizmus. Az angol szerző a megelőzést szorgalmazza, melyhez nélkülözhetetlen a tárgyismeret. Jenny Bryan kerettörténetbe illeszti a tényeket, az adatokat, és színes fényképekkel igyekszik bemutatni azokat a súlyos és megszívlelendő tényeket, melyek az alkohol romboló hatását érzékeltetik. Milyen hatást gyakorol az alkoho) a szervezetre? Mi történik, ha sokat iszol? - a szerző nem csupán fiziológiás kérdéseket vesz sorra, de az alkoholizmus környezetre, társadalomra gyakorolt káros hatásaival is foglalkozik (alkohol és erőszak, alkohol és gyógyszer, alkohol és környezet stb.).